A Brit Dietetikai Társaság elnöke szerint ma már szinte népbetegségnek tekinthető az élelmiszer érzékenység (élelmiszer intolerancia), amely az emberek több mint negyven százalékának mindennapjait keseríti meg.
Egy hazai felmérés adatai alapján az ételintolerancia által érintett betegek csaknem fele rendszertelenül jelentkező emésztőszervi panaszoktól (gyomor-és hasi görcsök, hányinger, hasmenés, székrekedés) és mintegy harmada bőrelváltozásoktól (bőrpír, kiütés, ekcéma) szenved. A fentiek mellett figyelemre méltó gyakorisággal fordulnak elő olyan, az életminőséget rontó problémák (fejfájás, álmatlanság, depresszió), melyek hátterében a leggondosabb kivizsgálás sem talál ismert, gyógyszerrel kezelhető betegséget.
Noha a tudomány álláspontja nem egységes, annyi bizonyos, hogy az étel intolerancia hátterében a táplálék felszívódásáért felelős bélrendszer kóros elváltozása áll.
Bélrendszerünk egészséges működése során az elfogyasztott nagyon bonyolult összetételű étel a bélcsatornában kisméretű, egyszerű molekulákra bomlik, melyek felszívódva bejutnak a keringésbe. Ha azonban a bélfal bizonyos szakaszai – például túlzott antibiotikum kezelés, stressz, vagy bármilyen más ok miatt – károsodnak (begyulladnak), egyes ételek nem bomlanak le teljes mértékben. Ennek következményeként a károsodott bélfalon keresztül „nem oda való” fehérjék kerülnek a keringésbe.
Ezeket a szervezet idegen, „ellenséges” behatolóknak tekinti és az immunrendszer segítségével támadást indít ellenük. A támadás egyik első lépése, hogy a szervezet a behatoló idegen fehérjére szabott, specifikus ellenanyagot termel, amely megjelenik a vérben. Ez az úgynevezett IgG ellenanyag megtalálja a behatolót, hozzákapcsolódik, és ezzel semlegesíti, ártalmatlanná teszi azt. A győzelemnek azonban nagy ára van! A behatoló fehérjék („antigének”) és a támadó IgG kapcsolódásából létrejött immun komplexek - bonyolult folyamatok eredményeképpen – előidézhetik a fentiekben felsorolt változatos, sokszor nagyon kellemetlen tüneteket.
A tünetek „eltüntetéséhez” először meg kell állapítani, hogy melyik ételféleségből származó fehérje viselkedett ellenséges behatolóként, mert ennek ismeretében hagyható ki az étrendünkből az (és csak az) az étel, amelyik a problémát okozta.
Ezeknek az ételfehérjéknek az egyedi kimutatására szolgáló immunológiai teszt ma már rendelkezésre áll. A modern technológia lehetővé teszi, hogy az ujjbegyből alig érezhető kis szúrással kinyerhető egy csepp vérből 46 különféle alapvető élelmiszer fehérjéire meglévő ételérzékenységet (ételintoleranciát) kimutathassunk. FoodDetective™ teszt mindössze háromnegyed óra alatt eredményt ad és azonnal jelzi, hogy a vizsgált személy milyen táplálékra érzékeny. Így kimutatható például a tejre, tojásra, élesztőre, gabonafélékre, gyümölcsökre, húsokra, fűszerekre mutatott élelmiszer érzékenység.
Több ezer, Magyarországon elvégzett teszt tapasztalatai azt mutatják, hogy ha a beteg ezeket az ételeket az étrendjéből elhagyja, a panaszok jelentős része elmúlik, vagy mérséklődik. A teszttel kapott eredmények arra is rámutattak, hogy a teszt elvégzése és az eredmények alapján összeállított diéta a legkülönbözőbb (emésztőszervi, bőr, viselkedési) panaszokkal jelentkező gyermekeknél is kiváló hatású.
Ma már szinte népbetegségnek tekinthető az élelmiszer érzékenység (élelmiszer intolerancia), amely az emberek több mint negyven százalékának mindennapjait keseríti meg. Egy hazai felmérés adatai alapján az ételintolerancia által érintett betegek csaknem fele rendszertelenül jelentkező emésztőszervi panaszoktól (gyomor-és hasi görcsök, hányinger, hasmenés, székrekedés) és mintegy harmada bőrelváltozásoktól (bőrpír, kiütés, ekcéma) szenved. A fentiek mellett figyelemre méltó gyakorisággal fordulnak elő olyan, az életminőséget rontó problémák (fejfájás, álmatlanság, depresszió), melyek hátterében a leggondosabb kivizsgálás sem talál ismert, gyógyszerrel kezelhető betegséget.
A tünetek „eltüntetéséhez” először meg kell állapítani, hogy melyik ételféleségből származó fehérje viselkedett ellenséges behatolóként, mert ennek ismeretében hagyható ki az étrendünkből az (és csak az) az étel, amelyik a problémát okozta. Ezeknek az ételfehérjéknek az egyedi kimutatására szolgáló immunológiai teszt ma már rendelkezésre áll. A modern technológia lehetővé teszi, hogy az ujjbegyből alig érezhető kis szúrással kinyerhető egy csepp vérből 46 különféle alapvető élelmiszer fehérjéire meglévő ételérzékenységet (étel intoleranciát) kimutathassunk. FoodDetective™ teszt mindössze háromnegyed óra alatt eredményt ad és azonnal jelzi, hogy a vizsgált személy milyen táplálékra érzékeny. Így kimutatható például a tejre, tojásra, élesztőre, gabonafélékre, gyümölcsökre, húsokra, fűszerekre mutatott élelmiszer érzékenység.
Több ezer, Magyarországon elvégzett teszt tapasztalatai azt mutatják, hogy ha a beteg ezeket az ételeket az étrendjéből elhagyja, a panaszok jelentős része elmúlik, vagy mérséklődik. A teszttel kapott eredmények arra is rámutattak, hogy a teszt elvégzése és az eredmények alapján összeállított diéta a legkülönbözőbb (emésztőszervi, bőr, viselkedési) panaszokkal jelentkező gyermekeknél is kiváló hatású.
A hasfájás az egyik leggyakoribb panasz a felnőtt lakosság körében. A hasfájás tünetcsoportba beletartozik minden, a hasüreg területén jelentkező fájdalom, melynek kísérő tünetként felléphet böfögés, hányinger, hányás, bélhangok, bélgáz képződés.
A hasfájás diagnosztikája és kezelése az orvostudomány nagyon összetett területe, mivel a tünetet számtalan különböző probléma okozhatja az egészen banálisaktól az azonnali beavatkozást igénylőkig. Éppen ezért a legegyszerűbb okok (gyomorrontás, hasmenés) kizárása után a hasfájástól szenvedő betegek számtalan kellemetlen procedúrán esnek át: a gyomortükrözés, a szövettani vizsgálat, a nyelőcső pH mérése és a hasi ultrahang mind-mind szükséges eszközei a háttérben álló okok felderítésének. Nagyon gyakori azonban, hogy a laborleletek negatívak és az elvégzett vizsgálatok sem utalnak semmilyen kóros eltérésre, miközben a panaszok továbbra sem szűnnek.
Ezekben az esetekben egyre gyakrabban merül fel, hogy a szűnni nem akaró vagy rendszeresen visszatérő tüneteket ételintolerancia is okozhatja. Az ételintolerancia gyakoriságára jellemző, hogy ma a népesség több mint 45 százalékánál okoz kellemetlen tüneteket bizonyos ételek fogyasztása. Az ételintolerancia által okozott hasi panaszok többnyire nem azonnal lépnek fel és hetekig, hónapokig is fennállhatnak. Gyakori, hogy egyéb tünetek is társulnak hozzá.
Az ún. specifikus IgG ellenanyag mérésével, egy egyszerű vérvizsgálattal megállapítható nem csak az ételintolerancia ténye, hanem az azt okozó élelmiszerek is. Ezek elhagyásával, vagyis az étrendből történő kizárásával a panaszok megszüntethetőek.
Jó tudni, hogy ételintoleranciánkat okozhatják akár a legalapvetőbb élelmiszerek is, melyeket naponta fogyasztunk.
Napjaink étkezési szokásait ismerve senki sem lepődhet meg rajta: szinte lehetetlen úgy enni-inni, hogy valamilyen tejet - leggyakrabban tehéntejet – ne fogyasszunk. És bár gyerekkorunkban az eszünkbe vésték, hogy „a tej élet, erő, egészség!”, a tejérzékenység valamelyik változatától szenvedők számára a tej éppenséggel méreg, amit kerülni érdemes.
A tejérzékenységről manapság rengeteget hallani. Sokan szenvednek tőle: van, akinél ennek genetikai okai vannak, de a friss kutatások szerint szerzett baj is lehet, aminek ugyancsak sokrétű lehet a háttere. Bármely változat keseríti is az életünket, közös jellemzőjük, hogy a tej elhagyásával életminőségünk jelentősen javul. De honnan tudhatjuk, hogy el kell-e hagynunk a tejet, és ha igen, miért?
A legismertebb ok a tejcukor érzékenység. A tejcukrot vagy orvosi nevén a laktóz – ha minden rendben van – a bélben tanyázó laktáz enzim bontja le. Ez az enzim azonban öröklötten hiányozhat, esetleg a termelődése sérülhet, és ilyenkor az enzimszint tragikusan lecsökken. Ilyenkor a tejcukor nem tud megfelelően lebomlani, és a vastagbélbe kerülve erjedni kezd. Az erjedés hasmenést, a termelődő gázok puffadást, hascsikarást, görcsöket okozhatnak.
Az ismertség tekintetében a második helyezett a tejallergia. Ezt valamelyik tejfehérje váltja ki, és mi is másodpercek alatt rájövünk, hogy ez a baj, mert már egy kis tej hatására is kiütéseink vagy éppen asztmás tüneteink lesznek, esetleg fulladunk. Az orvos megméri az IgE antitest szintünket, vagy bőrpróbát csinál (sok pici szúrás, amelyek vagy pirosodnak, vagy nem) és megállapítja a bajt.
Csak a legutóbbi időben kezdtek viszont gyanakodni az ún. immunkapcsolt ételintoleranciára, mely az eddigieknél keményebb diónak tűnik, elsősorban rejtőzködő jellege miatt. Úgy tűnik, nincsenek egyértelmű genetikai markerek, a betegség nem jelentkezik azonnal, a tünetek nem szűkíthetők be néhány jellegzetes problémára, és ezért sokszor a kivizsgáló orvosnak sem jut eszébe ez a lehetőség. A kivizsgálás eredménye tehát negatív, de a tünetek viszont nem múlnak, vagy rendre újra megjelennek… ilyenkor már érdemes gyanakodnunk. És komoly esélyünk van a találatra, mert a hazai és a nemzetközi felmérések alapján is a lakosság jelentős része szenved valamilyen élelmiszer kiváltotta immunkapcsolt intoleranciától.
A betegség kialakulásához a bélfal károsodása vezet (fertőzések, antibiotikum kezelés, vegyi anyagok, stressz, esetleg genetikai sajátosságok miatt), és így emésztetlen fehérjék kerülnek be a vérkeringésbe. Ezeket a szervezet idegen, „ellenséges” behatolóknak tekinti, és az immunrendszer segítségével támadást indít ellenük. Az immunrendszer által termelt úgynevezett IgG ellenanyag megtalálja a behatolót, hozzákapcsolódik, és ezzel semlegesíti, ártalmatlanná teszi azt. A győzelemnek azonban nagy ára van! A behatoló fehérjék és a védekező IgG kapcsolódásából létrejött immun komplexek felhalmozódása előidézheti a fentiekben felsorolt változatos, sokszor nagyon kellemetlen tüneteket.
A specifikusan termelődő IgG ellenanyag mérhető, így könnyen megállapítható, hogy el kell- e hagynunk étrendünkből a tejet vagy valamelyik másik élelmiszert.
„Nem iszom több tejet, nem eszem sajtot, kefirt, joghurtot, tejfölt és kész” – azt gondolnánk, ennyi a megoldás, de előfordulhat, hogy a házilag összeállított diéta ellenére mégis elmarad a joggal várt javulás. Ami nem csoda, hiszen napjaink készételeinek jelentős részében találunk tejfehérjét valamilyen formában: vele dúsítják a konzerveket, a felvágottak egy részét, a kenyereket, péksüteményeket, és csak a dietetikus tudja, mi mindent még.
Tejpor, savó, író, kazein, laktalbumin, laktoglobulin – ezek a leggyakoribb kifejezések, melyeket az élelmiszerek címkéjén olvasva már biztosak lehetünk benne: veszély leselkedik ránk…
Gyermekeink bőrén gyakorta jelentkeznek kiütések, ekcémák, hámlásos elváltozások és gyakori az úgynevezett atópiás dermatitisz előfordulása is. A rutinszerűen elvégzett pollen, vagy egyéb allergia vizsgálat sok esetben teljesen negatív eredményt ad. Ezekben az esetekben mi szülők különféle patikaszerekkel, kenőcsökkel, homeopátiás szerekkel próbáljuk enyhíteni a gyerek panaszait. Ezek a kezelések azonban sokszor hatástalanok, mert a panaszok okát nem sikerült kinyomoznunk! Pedig gyakran nagyon egyszerű a magyarázat: a gyerek ételérzékenységben (ételintoleranciában) szenved! Egy ma már hozzáférhető, egy csepp vérből is elvégezhető immunológiai ételintolerancia teszt készlet segítségével gyorsan megállapítható, hogy a gyerek szervezete mely ételeket nem tűri (tolerálja). Ha ezeket az ételintoleranciát okozó ételeket az étrendben másokkal helyettesítjük, a tünetek gyorsan megszűnnek.
A fenti élelmiszerek orvosi tanácsra történő elhagyása és másokkal történő helyettesítése kevesebb, mint 6 héten belül a tünetek nagy részének megszűnését eredményezi. Tehát nem allergiás eredetű bőrpanaszok esetén érdemes ételintolerancia jelenlétére gyanakodni. A tüneteket okozó ételek elhagyásával megszűnhetnek a panaszok! Az ételintolerancia teszt elvégzéséhez és a gyermek számára legmegfelelőbb étrend összeállításához vegyük igénybe szakember tanácsait!
Ma már szinte népbetegségnek tekinthető az élelmiszer érzékenység (élelmiszer intolerancia), amely az emberek több mint negyven százalékának mindennapjait keseríti meg. Az ételintolerancia által érintett betegek csaknem fele rendszertelenül jelentkező emésztőszervi panaszoktól (gyomor-és hasi görcsök, hányinger, hasmenés, székrekedés, indokolatlan túlsúly kialakulása), idegrendszeri tünetektől (depresszió, alvászavar, pánik betegség), a hormonháztartás (pajzsmirigy alulműködés, rendszertelen menstruáció, PCO, meddőség, hiperinzulinémia, inzulin rezisztencia, 2-es tipusú cukorbetegség) zavaraitól szenved. Az ételintolerancia hátterében a táplálék felszívódásáért felelős bélrendszer kóros elváltozása, vagy a táplálék lebontásához szükséges enzimek teljes, vagy részleges hiánya áll.
Minden fogyókúrázni szándékozónál elsődleges cél, hogy az ételintoleranciát kizárjuk. Gyakran előfordul, hogy a szénhidrátok elhagyásával és a tejtermékek fogyasztásának növelésével, vagy fehérje alapú (amely tartalmaz: tejsavó, laktóz, tejfehérje) táplálék kiegészítővel javasolják a fogyókúrát, ami inkább testsúlynövekedéssel, mint csökkenéssel jár. Ugyan ez figyelhető meg a szójaalapú táplálék kiegészítőkre kialakuló ételintoleranciánál is. A tünetek „eltüntetéséhez” először meg kell állapítani, hogy melyik ételféleségből származó fehérje viselkedett ellenséges behatolóként, mert ennek ismeretében hagyható ki az étrendünkből az az étel, amelyik a problémát okozta.
Ezeknek az ételfehérjéknek az egyedi kimutatására szolgáló immunológiai teszt ma már rendelkezésre áll. A túlzott szénhidrát fogyasztás során kialakuló elhízás mögött is állhat Glutén érzékenység, valamint a következtében kialakuló hormon háztartás zavara is. A gabona félék által okozott „átjárható bél szindróma” is súlyosbíthatja a helyzetet.
Aki csak úgy belevág a fogyókúrába és egyre elkeseredettebben észleli, hogy minden változtatás ellenére nem jön az áhított testsúly csökkenés, szakemberrel tisztázza ennek okát, esetleges fennálló ételintoleranciáját.